Sziasztok!

 

Immáron harmadik napja itt vagyunk az atléta csapattal. Az átállás alakul, jókat alszom eseténként, bár az elalvás nehézkesebb és meg napközben is el-el kap az álom. Érthető, néhány nap még kell, hogy teljesen akklimatizálódni tudjank. Ja és a klíma. Első nap a beígért „párás, alig látom a szemközti épületet” időjárási körülmények vártak. Aznap este átsöpört rajtunk a monszun. Hatalmas zuhé, ám másnapra szuper, szellős, kevésbé párás idő volt.

Ma, 12-en már sokkal melegebb időre ébredtünk, tehát amint látjátok abszolút kiszámíthatatlanok a napok időjárás tekintetében.

Na de vissza az elejére. A repülőút kellemes volt, csak úgy elrepült az a 9 óra. Sokat cseverésztünk a többiekkel és ismerkedtünk a többi sportolóval, birkózókkal, kajak-kenusokkal utaztunk. A gépen rajtunk kívül még néhány magyar szurkol volt, akik az altéta lányokról is, többek között, csináltak egy csoportképet. A gép amúgy csupán negyedik volt megtöltve, tehát amint alvásra került a sor mindenki keresett magának egy kényelmes kettes vagy hármas ülést és lepihent. Őszintén elég nehéz volt elaludni, kb. 3 x 1órát tudtam szundítani.

Pekingbe való érkezésünk pontos volt és elég gyorsan meg is érkeztünk a faluba. Az OLIMPIAI FALUBA! Hihetetlen! Aztán elfoglaltuk szobáinkat. Amint már beharangozták nagy többemeletes házakról van szó, de egyáltalán nem tömény és visszariasztó. Az atléták a 8.emeleten vannak elhelyezve, én egy apartmanban 5 másik futólánnyal,azon belül is egy szobában edzőtársammal, Papp Krisztával. A környezet nagyon rendezett, gyönyörű kertépítészeti alkotás, amit tájépítészként örömmel szemlélek.

A falu nagy de nem bejárhatatlan két lábon. El van látva, mint egy igazi falu, nagy közös étterem, kis üzletek, posta bank, stb. Ezt kicsiben megtapasztalhattam az Universiadekon, na de itt aztán tényleg minden a sportolóért van, ingyen és amennyire csak szükséged van.

Edzéseimet reggelente végzem, ezzel is segítve az átállást, meg persze a versenyre való készülést, ami ugye 17-n reggel f8kor lesz. Izgi, már mindjárt itt van! Edzések alkalmával láttam már sorstársakat, már ami a maratont illeti, a nagy japán favortiok ott köröztek mellettem. Számtalan gyalogló is akkor edz, mert ugye ezek a hosszú távok reggel lesznek mind megrendezve.

Az olimpia eseményeit főként mi is csak képernyőn tudtuk követni, tegnap azonban kijutottam judóra, ahol Bacskó Bernadett küzdött a továbbjutásért. Izgalmas volt, végül 7.lett. szerencsém volt, hogy a többi judós mellé sikerült leülnöm, így néhány szabállyal is tisztába lettem hirtelen. Láttam egy egykori magyar judós meccsét is, aki ausztrálként küzdött itt már, mivel oda ment férjhez.

Ma pihenősebb napom van. Voltak egyedi pillanatok, pl. amikor ebédre menet találkoztunk Frankie Frederics-el, többszörös olimpiai ezüstérmes sprinterrel vagy amikor Wilson Kipketerrel a világcsúcstartó 800-as futóval, természetesen a fotózás sem maradhatott el.

Este pedig megyünk a szurkolói táborba látogatásra.

 

Mára ennyit, hamarosan érkezik a folytatás.

üdv.

mindenkinek!